Méhpempő összetétele

A friss Méhpempő világos sárga krémes állagú, később világosbarna színű áttetsző anyag (ebben az állapotban hatóanyag tartalmának nagy részét már elveszíti), sűrűsége hozzávetőleg megegye­zik a méz sűrűségével és szagával. Liofilizált állapot­ban a levegő víztartalmát felveszi. Savanyú és kissé fanyar ízű. Sa­vanyúságával, savtartalmával főleg a zsírsavak függenek össze.

A Méhpempő vízben részben oldódik, 0,25-0,3 g/100 ml víz sűrűségig az oldódás általában jó, homogén opalizáló (szintjátszó) emulziót alkot. A Méhpempő (0,1 n) konyhasó-oldatban, jól oldódik, nem teljesen az éterben, acetonban és alkoholban. Mézben 80 %-ig oldódik. Nagyon jól oldódik mézborban, amelyben biológiai tulajdonságait hosszú ideig megtartja.

A méhpempő vegyi összetétele

A pempő vegyileg több fázisból álló heterogén anyag. Vegyi alapanyagait illetőleg a tudományos kutató módszerek eredményei megegyez­nek abban, hogy nagyon komplikált és különböző csoportokba tartozó anyagok összessége. Megtalálható benne számos olyan összetevő, amely az ember táplálkozásában létfontosságú. A Méhpempő összetétele nagyon gazdag, ezek együttes előfordulása végett tud olyan sok pozitív hatást gyakorolni az emberi szervezetre. A Méhpempő egy igen átgondolt és megtervezett anyag, melynek pozitív tulajdonságai a jó alapanyagon túl, a százalékos összetételében rejlik.

Egyes anyagait mikroszkópon vizsgálva megállapítást nyert, hogy csak csekély mennyiségű virágport tar­talmaz, amely összetételét és hatásfokát nem képes befolyásolni. A nagy szorgalom és kitartó munka ellenére sem sikerült a pontos összetételét, főleg az anyagok összességét és azok arányát ez idáig még teljesen megállapítani. Mégis valószínű, hogy egyes anyagai egymáshoz viszonyítva állandó súlyarányban vannak. Mennyiségük változását az éghajlati feltételek, továbbá a méhfajták okozhatják, amelyektől a vizsgált minta származik.

Az egyes kutatók eredményei a Méhpempő fő anyagcsoportjainak mennyiségére, az ásványi anya­gok, a zsír, a cukor, a fehérje mennyiségére és víz­tartalmára vonatkozólag eltérőek. A kutatók megállapították, hogy a Méhpempő összetevő anyagai, továbbá a savtartalma (pH) is minden 7 nap elteltével megváltozik. A vizsgálata alapján a cukor és hamuanyag tartalma az első napon, zsírtartalma a második na­pon a legnagyobb. A háromnapos anyabölcső tartal­mazza a legtöbb Méhpempőt, amely azután fokoza­tosan csökken, az álca nagyobb fogyasztása miatt.

A Méhpempő az egyetlen olyan természetes anyag, amely több mint 150, biológiailag aktív összetevőt tartalmaz. A méhpempő kb. 66% vizet tartalmaz. Meghatározó összetevője a teljes értékű fehérjetartalma, ami nagyon magas: 18-25 %. A fehérjék nagy részét az enzimek alkotják. Megállapítottak benne: aszkorbinoxidáz, amiláz, proteáz, savanyú foszfateáz, nem specifikus kolineszteráz és szalicináz. Feltételezhető azonban, hogy a pempő további enzimeket, illetve enzimatikus rendszereket is tartalmaz. Megtalálhatók továbbá benne olyan fehérje frakciók, amelyek az em­beri vérszérum fehérjéihez az albuminakhoz, globulinokhoz, lopoproteinekhez és glikoproteinekhez ha­sonlóak. A fehérjék úgynevezett alapkövei, ezért jelentőségük az élelmezésben és az orvostudományban igen nagy.

A Méhpempő 57,4-69 % aminosavat tartalmaz, amely­ből 5,5-13,6 % szabad kötésű. A pempőben eddig kb. 25 aminosavat állapítottak meg, mint pl: alanin, arginin, aszparaginsav, cisztein, glutaminsav, glicin, hisztidin, leucin, izoleucin, lizin, metionin, fenilalanin, prolin, szerin, treonin, tirozim, triptofán, taurin, valin gamma aminovajsav stb. A szabad aminosavak megállapítása nagyon nehéz, mert a Méhpempő kö­tött formákban tartalmazza azokat, mégpedig olyan vegyületekben, amelyek állandósága rossz és a leg­nagyobb elővigyázat mellett is szétesnek. A szabad aminosavak elemzésének eredményeit a legújabban megállapított szabad peptidek is gátolják. Ezek a szabad aminosavak a pempőben eddig a még meg nem állapított százalék részét alkotják. A Méhpempőben ez kb. 7-9%. Eddig minőségi (kvalitatív) azonosí­tásuk nem történt meg.

Fontos zsírsavakat: (mirisztint, palmitint, sztearint) tartalmaz. Összetevő anyagai közül a legjobban áttanulmányozott anyagokat a zsírok képviselik, mi­vel biológiai jelentőségük igen számottevő antibakteriális, és az egysejtű lények elleni hatás, rákbeteg­ség elleni védekezés stb. Feltételezték, hogy e frakció a méhekre és az emberekre gyakorolt hatá­sának hordozója. A kutatók megál­lapították, hogy a Méhpempő zsírtartalmában a sa­vak vannak túlsúlyban (80-90 %), a fenolok 4-10 %, cukrok és sterolok 3-4 %, foszfolipidek 0,8-3 %, a viaszok 5-6 % és a semleges jellegű zsírok 6-7 % tesznek ki. Bebizonyítást nyert azonban, hogy közülük néhány fehérjékkel és cukrokkal össze­tett állapotban fordul elő.

10-Hydroxy-2-Decenoic AcidTownsend és Lucas 1940-ben először izo­lálták a Méhpempő 10-Hydroxy-2-Decenoic Acid (10-HDA) tartalmát, később Butenandt és Rembold meg­állapították szerkezeti felépítését. 1959-ben Ca1ow és társai a rágótövi mirigy (mandibuláris) váladékának és az előbb emlí­tett sav röntgen difrakciója útján megállapították, hogy ez a sav a rágótövi mirigy terméke. Brown és társai C14 rádioaktív izotóp segítségével, amelyet a méheknek szirup formájában adagolt, megállapítot­ták, hogy a méhek a leírt savat az adagolt kivonatból (szubsztrátumból) termelik. Bebizonyították, hogy a rádióaktivitás 7 nap múlva sem csökken, a legtöbb szintetizált sav pedig 8,8 mg. E sav teljes szintézise Fray és továbbá Robinson­nak sikerült. A Méhpempőben fokozatosan további savakat és azokhoz hasonló anyagokat tártak fel. Brown és Freure megállapították a Sebacinsavat, és a 2-decén-dikarbon savat, Weaver és Law pedig e sav további két formáját. Brown és Fe1auer kivonta a 9-OH-2-decénsavat, parahidroxi-benzoe savat és a 10-HDA savat. A 10-Hydroxy-Decenoic savval hasonló szerkezeti felépí­tésű és genetikailag rokon a 9-CO-2-decénsav, ame­lyet Weaver és Law, később Brown és Felauer különítettek el. Painné és munka­társai még szuberinsavat, pimelinsavat, adipsavat bontottak le a pempőből. Ezek a kutatók a Méhpempőből még a 24-metilén-kolesterolt is elkülönítették.

A méhpempőben ugyanazok a cukrok találhatóak, amelyek a mézben is: (fruktóz, glükóz, szacharóz, ribóz). A Méhpempő cukortartalmának legnagyobb részét a redukáló cukrok alkotják. A friss Méhpempőben 18 %, a liofilizáltban pedig 36-42 %-ot tesznek ki a redukáló cukrok. Ezekből a pentózokra kb. 17,5 %, a szabad cukrokra 3,5-10 %, a glukuron-savra 13 mg % a pirosszőlő-savra 408 gamma % esik. A Méh­pempő cukortartalma nagyon változó. Egyik évről a másikra 50 % különbség is lehetséges. A szabad cuk­rok közül szacharózt, fruktózt, glükózt, ribózt és ismeretlen eredetű cukrokat mu­tattak ki. Ribóz más anyagokkal kötött állapotban van jelen. Szabad állapotban valószínűleg csak a már részben lebontott mintából elemezhető. Ám a cukortartalmú egy­séget alkotó anyag jelentősége megállapítható abból is, hogy kutatók a Méhpempőből ilyen típusú aktív anyagokat bontott le. Elektroforetikai elemzés alapján bebizonyították, hogy kb. 5-féle muko-poliszahharidot tartalmaz, melyből 4 közömbös hatású. Hasonlóan megállapítást nyert az is, hogy a Méhpempő több poliszacharid komplexet tartalmaz amin-poliszahharidok formájában.

A vitaminok az élet számára elmaradhatatlanul szükséges anyagok. Hiányuk fejlődési és anyagcserezavarokat okoz. A Méhpempő majdnem minden vitamint tartalmaz, de még, ha vitamintartalma nagy is, mégsem a vitaminok a fő hatóanyagai. A pempő vitamintartalma az egyes kutatók szerint különböző, kb. 366-531 µg. Megtalálható benne szinte a teljes B-vitamin komplex, többek között: tiamin (B1), mely létfontosságú szerepet tölt be az idegrendszer, az izmok és a szív normális működésében. Riboflavin (B2), mely jelentős a méregtelenítésben. Nikotinsav (B3), illetve piridoxin (B6), mely vitamin hiányában, idegesség, álmatlanság, izomgyengeség alakulhat ki. Inozitolt, mely kiváló nyugtató hatású, megszabadít a szorongástól, feszültségtől. Biotin (B7) bőrbetegségeknél jelentős szerepet tölt be. Folsavat (B9), terhesség korai szakaszában a fejlődő embrió gerincvelőcsövet lezáró folyamatában létfontosságú. Kobalaminok (B12) az egész szervezetre kiterjedő erősítő, roboráló hatása van. Illetve a méhek fejlődésében igen jelentős pantoténsav (B5). Továbbiakban C-vitamint A- és D-vitamint E-vitamint állapítottak meg a Méhpempőben. Nemrég fedezték fel K-vitamin, illetve P vitamin tartalmát.

A Méhpempő magas arányban tartalmaz gamma-globulint, mely serkenti az immunrendszert, így a szervezet hatékonyabban veszi fel a harcot a fertőzésekkel szemben. Tartalmaz még különböző nyomelemeket (vas, réz, cink, fluor, jód, króm, szelén, mangán, nikkel, kobalt), illetve természetes állapotban számos ásványi anyagot, (nátrium, kálium, kalcium, magnézium, foszfor, szilícium és kén). Utóbbiak alapvető szerepet játszanak szervezetünk működésében, ugyanis számos olyan reakcióért felelősek, amelyek az anyagcserét irányítják. Végül néhány olyan összetevő, amely csak egészen kis mennyiségben található meg a Méhpempőben, de így is rendkívül fontosak, ezek az antibakteriális és antibiotikus összetevők, gombaölő anyagok, pro-hormonok és a szervezet növekedésért felelős anyagok.

A Méhpempő egyik legjelentősebb összetevője az acetilkolin, mely a központi idegrendszerben, ingerületátvivő anyagként működik, a hippokampusz (előagy) új emléknyomok képződéséért felelős területén. Az előagy acetilkolin termelő sejtjei, ha alul működnek, kialakul az Alzheimer-kór. Minél kevesebb az acetilkolin termelés annál súlyosabb az emlékezetvesztés. Az acetilkolinnak számos agyi funkcióban van szerepe. Megállapították, hogy a méh agyszö­vetei 1 óra alatt 5 mg acetilkolint szintetizáltak. Acetilkolinnal végzett kísérletek azt bizonyítják, hogy a méhpempő 1000-szer annyi ace­tilkolint tartalmaz, mint a méz. Az acetilkolin hatása a Méhpempő öregedésével csökken, de összefüggés­ben van savtartalmával és hőfokával is. Meghatározó szereplője a gonadotrop hormon, melynek feladata a petefészek stimulálásával az ösztrogén, a női hormon termelésének elősegítése. Illetve a parotin hormon, amely serkenti a sejtek anyagcseréjét a szervezetben, ezáltal az egész test megújulását szabályozza.

A Méhpempő biokémiai szempontból, nagyon összetett természetes anyag. Sokan elemezték már, de néhány százalékos összetevője még a mai napig ismeretlen. Összetétele és szerkezete olyan egyedi és különleges, hogy szintetikusan eddig még nem sikerült előállítani. Ez is azt bizonyítja, hogy a Méhpempő egy páratlan tápanyag.